A mai napomról azért fogok mesélni, mert egyszerűen fantasztikus, hogy végre volt egy ilyen napom, ami ennyire bagatell apró-cseprő dolgokról szólt. Szerintem frászt kaptok, ha elolvassátok, de én nagyonnagyon örülök, hogy ma “csak” ezeket tudom elmesélni.
Nem győzök ódákat zengeni az alvás fontosságáról. Ma egészen fantasztikus rekreációs wellness napot tartottam. Nyugi, nem volt benne semmi szauna jacuzzi, meg ilyenek, csak rendbe tettem a kis lelkem, bámultam a Dunát a Margitszigeten, letöltöttem 2 számot, amit már régóta szeretnék, és kihegyeztem végre a szemceruzáimat.
Mindez úgy jött az alváshoz, hogy reggel 11re(!!!) kellett csak mennem, és ezért egészen 7ig aludtam. Volna:) De persze nem sikerült, mert először jóanyám ébresztett, hogy menjek fel msn-re, nem tudom hány óra körül. Montam neki, hogy nem tudok. “Miért?” “Mert alszom”:) És tényleg aludtam tovább. Legközelebb 6:45kor keltem. De megparancsoltam magamnak, hogy nehogy ki merjem dugni a kis orromat reggel 7ig az ágyból, mert ma extra pihenő napom van. Így aztán benn kuksoltam a takaró alatt 7:00ig, amikor is még magamra erőltettem egy Híradót az ágyból. Borzasztó volt, de hiába, muszáj művelődnöm, és tudomásul vennem, hogy a világ nem csak spongyabobból áll.
No mindegy, szóval jó kis nyugis volt a lelkiállapotom, eláztam vagy 4szer, élveztem, hogy megjavult a zenegépem, és még ebédre is vettem-készítettem magamnak finom kajcsit. Ééés egy nivea krémet is vettem:)
Micsoda fontos események:)Bocsi, de úgy élvezem, hogy ezek ma “eseményszámba” mennek. Hogy végre nem az a történés, hogy ki halt meg, ki veszett össze, ki bántott, kit bántottam, mi miatt vagyok kibukva, mi az élet értelme, hanem hogy vettem egy kis tégelyes nivea krémet.
Amúgy nagyonis aranyos kis tégely.
Most meg elkezdem szépen az önismereti feladatocskákat csinálni a céges tréning utóworkshopjára. A lightosabbakat… Azt hogy mit csinálnék, ha csak három napom lenne hátra az életből inkább egy másik borongósabb napra hagyom.
